Edinának tavaly fotózhattam a keresztelőjét. Képeket IDE kattintva tudod megnézni. Ha jól emlékszem 7 hónapos picurka volt, így különösebben nem foglalkozott a jelenlétemmel. Idén viszont már annyira nyitott felém, hogy elnevezett Mari néninek, és a Szülei minden igyekezete ellenére sem akart a saját nevemen szólítani.Nagyon viccesnek találtam :) A babafotózás végén, én is elindultam Velük hazafelé, és mondta, hogy Ő Mari néni kezét szeretné fogni. Annyira jó érzéssel tölt el, amikor ilyen pindurkák a bizalmukba fogadnak. Alapból is, minden egyes babafotózáson szembesülök vele, hogy mennyire szeretem a munkám, de az ilyen momentumok még jobban megerősítenek ebben. Tényleg már egész picikén van látható egyéniségük, és ilyenkor olyan jó érzés, hogy minden egyes találkozásnál láthatom Őket kinyílni, „szárnyakat bontogatni”. Edina decemberben lesz két éves, és ilyenkor azért már teljesen nyilvánvaló jelei vannak a dackorszaknak. És bár szülőként tudom, hogy mennyire nehéz is tud ez lenni, de bevallom kívülállóként cukinak tartom.
